A hikikomori jelenségére, a külvilágtól való önként vállalt elszigetelődésre először Japánban figyeltek fel a pszichológusok az 1990-es években. Manapság, a korábban egészen ritka mentális probléma a pandémia hatására egyre gyakoribb jelenséggé válik világszerte.
A covid-19 világjárvány az egészségügyi problémák mellett, pszichés gondokat is hagy maga után. A több, mint egy éve tartó pandémia és az újabb és újabb mutációk megjelenése sokakban szorongást és elkeseredettséget vált ki.
A betegségből való felépülés, illetve a hosszabb karantén időszakok utáni visszatérés a társadalomba nem zökkenőmentes. Az úgynevezett mentális poszt-Covid szindrómában szenvedők mellett megszaporodott azoknak a fiataloknak a száma, akik képtelennek érzik magukat arra, hogy új életet kezdjenek. Nem tudnak a lakásukat elhagyva újból iskolába járni vagy folytatni a korábbi életüket.
A hikikomori eredete
Az önként vállalt remeteség, a Hikikomori sajnos ma már nem egyedi jelenség, és nem kizárólag Japánban fordulnak elő ilyen esetek.
A japán fiatalok esetében ezt a szélsőséges viselkedési formát korábban elsősorban társadalmi és kulturális tényezőkkel hozták összefüggésbe. Az elnevezést a “hiki” (visszavonulni) és a “komori” (odabent lenni) szavak összetétele alkotja. A jelenség magyarázataként azt találták, hogy a 90-es évek végén a pályakezdő fiatalok nagyobb számban nem találtak maguknak munkalehetőséget, így aztán idővel otthon rekedtek. A családok szemérmesen kezelték a problémát, és nem kértek külső segítséget a számukra. Előfordult, hogy a szülők és gyermekük még egymástól is elszigetelődve, a minimális érintkezést is mellőzve éltek éveken vagy akár évtizedeken keresztül egy fedél alatt.
A hikikomori világhódító útja
Noha eleinte úgy tűnt, hogy Japánon kívül jellemzően nem jelenik meg ez a furcsa magatartásforma, hamarosan fény derült hasonló esetekre más országokban is.
A pandémia hatására a korábban világszerte egyedi eseteknek számító elszigetelődés gyakorisága megsokszorozódott.
A járvány miatt meghozott korlátozó intézkedések kapcsán milliók maradtak az otthonukban és a szociális távolságtartás normáit betartva minimálisra korlátozták a személyes érintkezéseik számát. Mindezt a fertőzésveszély csökkentése érdekében tették és teszik a lakásukban maradó emberek, és viselkedésük nem tekinthető kórosnak.
A hikikomori tünetei
A hikikomorinak a szociális távolságtartás és a karantén betartásán túlmutató viselkedés-együttest nevezzük, melynek többféle súlyossági fokát különböztetjük meg.
A hikikomori jellemzői:
- a szociális kapcsolatok felszámolása (sokszor még a közvetlen családtagokkal is)
- az egyén bezárkózása saját otthonába
- huzamos (legalább hat hónapig tartó) elszigetelődés
- az elzárkózás negatívan hatással bír az egyén életvitelére (jelentős beszűkülés)
- az izoláció erőteljes szorongással párosul
A hikikomori állapotát megelőzheti egy olyan állapot is, amikor az egyén még eljár ugyan otthonról, de nem érintkezik másokkal, szociálisan elszigetelődik.
A hikikomori kialakulásának okai
A tünetek kialakulásának alapjául szolgálhat sok esetben a rendkívül magas szorongás szint, mely kialakulhat a megfertőződéstől való félelem következtében, de más tényezők is hozzájárulhatnak az elszigetelődéshez.
Az alapjában véve zárkózott, befelé forduló személyek hajlamosak lehetnek arra, hogy a “kötelező” társadalmi érintkezések mindennapi rutinjától elszokva a karantén időszak végeztével nehezebben térjenek vissza a régi életükbe.
Egy korábban elképzelhetetlennek tartott életforma megtapasztalását követően sokan feleslegesnek és értelmetlennek tartják a korábbi társadalmi kapcsolatrendszerük működtetését, és akkor is lemondanak a személyes érintkezésről, amikor az már nem ütközne akadályba.
Hogyan küzdhető le a Hikikomori?
A hikikomoriban szenvedő egyén a legtöbb esetben képtelen önállóan úrrá lenni a problémáján és mindenképpen külső segítségre van szüksége. Ha a családtagok vagy a barátok úgy látják, hogy az egyén elszigetelődése a fertőzésveszély elmúltával továbbra is, immár indokolatlanul fennmarad, mindenképpen érdemes beavatkozniuk.
A közvetlen környezet mellett nagy felelőssége van a munkahelyeknek és az iskoláknak abban, hogy minél kevesebben szigetelődjenek el végleg és rekedjenek kívül a korábbi életterüktől. Amennyiben az ismerősök támogatása nem bizonyul elég hatékonynak, érdemes pszichológus vagy pszichiáter segítségét kérni. Ha az érintett személy kezdetben képtelennek érzi magát az otthona elhagyására, javasolt az online pszichológiai tanácsadás vagy az online pszichoterápia igénybevétele.
Kálmán Judit, online pszichológus – Online pszichológiai tanácsadás – Poszt-Covid tanácsadás
Telefonszám: +36 70 254 5482
E-mail cím: info@homepszichologus.hu
0 Comments
2 Pingbacks