A legfontosabb szükségletek alapvetően kapcsolódnak az emberi mivoltunkhoz és évezredek óta állandóak. Abraham Maslow, amerikai pszichológus elmélete ezt a témakört járja körül, arra keresve a választ, hogy mely szükségleteinket és milyen fontossági sorrendben kell kielégítenünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat.
Maslow szerint az egészségünk megőrzése érdekében az alacsonyabb szintű, fiziológiai igényeinket kell mindenekelőtt szem előtt tartanunk, mert ennek hiányában életveszélyes állapotba is kerülhetünk. Miután a legalapvetőbb fiziológiai igényeink kielégítésének eleget tettünk, törekedhetünk a magasabb szintű, szellemi szükségleteink kielégítésére.
Fiziológiai szükségletek
Ebbe a kategóriába tartoznak Maslow szerint: az éhség, a szomjúság és a szexualitás. Sokszor azonban hajlamosak vagyunk elhanyagolni még az ilyen irányú szükségleteinket is, noha az erőforrások megfelelő módon rendelkezésre állnak. Jó példa erre, amikor, a munka vagy hobby gyakorlása hevében megfeledkezünk még az evésről vagy az ivásról is.
Ez történhet velünk miközben flow élményt élünk át, és a végzett tevékenység annyira magával ragad minket, hogy nem érezzük a testi szükségleteinket. Maslow hierarchiája ezt a jelenséget azzal magyarázza, hogy ilyenkor a fiziológiai szükségleteinken egy magasabb rendű szükséglet, az önmegvalósítási igény felülkerekedik. A fiziológiai szükségletek huzamosabb ideig való elhanyagolása azonban hiányállapot kialakulásához és egészségi károsodáshoz vezet.
Biztonság szükséglete
A fiziológiai szükségletekhez hasonlóan az ember biztonság iránti igénye szintén hiány alapú szükséglet, mely ha nem elégül ki, hiányérzetet és sóvárgást vált ki belőlünk. A biztonság érzése azt jelenti számunkra, hogy fizikailag védettnek érezzük magunkat és életünket megfelelően kiszámíthatónak érezzük.
A bizonytalanság kétségeket ébreszt bennünk. Szorongással tölt el minket, ha nem látjuk magunk előtt az elkövetkező eseményeket. A kiszámíthatatlan körülmények hatására úgy érezzük, kicsúszik a kontroll a kezünkből.
Egyénileg jelentős eltérések mutatkozhatnak ugyanakkor abban, hogy ki milyen módon tud megküzdeni a külső körülményekből fakadó bizonytalansággal. Egyesek hatékonyabb megküzdési mechanizmusokkal rendelkeznek, mások kevésbé eredményesek ezen a téren. A különböző kényszercselekvések vagy rituálék gyakorlása szintén a feldolgozhatatlannak tűnő bizonytalansági faktorokkal való szembenézést célozza meg.
Közösségi szükségletek
A szeretet és a közösséghez tartozás igénye a harmadik helyen szerepel Maslow piramisában. Ősidőktől fogva él ezzel a szükségletével az emberiség. Az alapvető érzelmi kötelékeink, a család és a barátok megtartó ereje az, ami segít minket a nehéz időszakok átvészelésében, a túlélésben.
Az úgynevezett szeretetkapcsolatok szolgálják számunkra a lelki feltöltődést és a pszichés energiát.
A stabil érzelmi kötődésre való képesség elsajátítása szempontjából különösen érzékeny korszak a kisgyermekkor. Ha ebben a korszakunkban hiányt szenvedünk a szeretetből, az kihatással lehet az egész életünkre. Gyermekkorban tapasztaljuk meg ugyanis, hogy feltétel nélkül szerethetők vagyunk, és ez a megnyugtató és biztonságos érzés segít bennünket az egészséges önértékelés kialakításában.
Amellett, hogy megtanuljuk, milyen érzés szeretve lenni, azt is elsajátítjuk, hogyan kell szeretni másokat. Ez az érzés önzetlenségen alapul, érdekektől mentes és a másik fél szükségleteihez igazodik.
Maslow elmélete szerint a gyengédségre és szeretetre való képtelenség személyiségzavar formájában mutatkozik meg (antiszociális illetve nárcisztikus személyiségzavar).
Megbecsülés és elismerés szükséglete
Az előző szükségletektől eltérően az elismerés iránti igény nem hiány alapú szükséglet, hanem növekedés alapú. Ez azt jelenti, hogy kielégítésével nem hiányt pótlunk, hanem “többek” leszünk. Amikor a tetteinket az elismerés vágya vezérli, arra törekszünk, hogy kihozzuk magunkból a maximumot. Fejlődni szeretnénk, fejleszteni a képességeinket, kiaknázni mindazt a tehetséget és lehetőséget, amely bennünk rejlik.
A megbecsülés iránti igény egyrészt egy belső parancs, amelynek folyamatosan, egész életünk során megfelelni igyekszünk, másrészt pedig arra külső elvárásokhoz való igazodás törekvése. Egyénenként eltérő, hogy kinél melyik motivációs bázis az erőteljesebb. E szerint megkülönböztetünk belső kontrollos illetve külső kontrollos embereket. Az előbbieknél fokozottabban érvényesül az önmaguk által támasztott elvárásoknak való megfelelés igénye, az utóbbiak pedig inkább a külső elvárásoknak szeretnének inkább eleget tenni.
A túlzott megfelelési vágy gyakran torkollik megfelelési kényszerbe illetve maximalizmusba. Az ilyen problémával küzdő személyek folyamatos nyomás alatt tartják magukat. Túl sokat várnak el maguktól és hajlamosak arra, hogy túl magasra tegyék a mércét önmaguk számára az életük minden területén. Gyakran érzik úgy, hogy ezeknek a magas elvárásoknak képtelenek megfelelni, és az inkompetencia érzése szorongással tölti el őket.
Az önmegvalósítás szükséglete
Az előző pontban tárgyaltakhoz hasonlóan ez is növekedés alapú szükségletünk. Kellemes, boldogító érzéssel tölt el minket, ha úgy érezzük képesek vagyunk megvalósítani önmagunkat, és azzá válhatunk, akik valóban lenni szeretnénk. Az önmegvalósításhoz többféle út vezet. Kihozhatjuk magunkból a maximumot azáltal, ha tanulunk és a világról való tudásunkat gyarapítjuk, de választhatunk más utat is magunk számára.
Az esztétikai szükségleteink kielégítése, mint például a művészet valamely ágának a gyakorlása vagy akár a kertészkedés hasonlóképp boldogsággal tölthet el minket, és úgy érezhetjük, hogy valóra váltjuk a bennünk lévő lehetőségeket.
A szükséglet piramis megbomlása
A fent bemutatott elmélet nem értelmezhető túl szigorúan. Sokszor nincs lehetőségünk arra, hogy a felsorolt szükségleteink mindegyike kielégüljön, és az is előfordulhat, hogy ezt a hiányt egy másik szükséglet fokozott kielégítésével kompenzáljuk.
Vannak olyan élethelyzetek, amikor az egyensúly ilyen jellegű eltolódása akár életmentő is lehet (például háborús körülmények közt vagy fogságban élő emberek számára a fiziológiai szükségletek hiányából fakadó szenvedés így csökkenthető). Ugyanakkor számos esetben épp a szükséglethierarchia megbomlása okoz életvezetési gondot vagy mutat rá valamilyen problémára.
Kálmán Judit – Online pszichológus – Online pszichológiai tanácsadás
Telefonszám: +36 70 254 5482
E-mail cím: info@homepszichologus.hu