Az érzelmek elfojtása

Az érzelmek elfojtása pszichoszomatikus tünetekhez vezethet. Az érzelem kontroll teszt megmutatja, hogy Ön milyen gyakran és mennyire erőteljesen mutatja ki a külvilág számára vagy rejti el mások elől az érzelmeit.

Az érzelmek elfojtása

Az emóció laton eredetű szó, melyet gyakran használunk az érzelemmel megegyező értelemben.

Számos érzelmet megnevezhetünk, mint például: öröm, vonzalom, gyűlölet, megelégedettség, szemérem, aggodalom, csalódás, pánik, düh, stb. Van azonban néhány alapértelem, melyekre mindezek visszavezethetők. Ezeknek az érzelmeknek az átélése a mindennapokban, legyenek akár pozitívak vagy negatívak, mindannyiunkra jellemző. Ha nem juttatjuk kifejezésre és nem mutatjuk ki a külvilág felé az érzéseinket, hanem inkább magunkba zárjuk őket, előbb-utóbb érezhetjük mindennek a káros pszichés hatását. Szervezetünk pszichoszomatikus tünetek formájában fogja jelezni számunkra a problémát.

Meg kell tanulnunk ugyanakkor bizonyos mértékig elleplezni az érzéseinket, hogy megóvjuk magunkat a kellemetlenségektől. Szintén szükséges, hogy a társadalmilag elvárt viselkedési normáknak megfelelően kontrolláljuk érzelmeinket és indulatainkat, és az adott helyzetben elfogadható viselkedéses válasszal reagáljunk.

Az alapérzelmek

Harag

Dühöt vagy haragot érzünk akkor, ha valami nem úgy sikerül, ahogy elterveztük, vagy ha olyan problémával szembesülünk, amely frusztrációt okoz számunkra. Minél váratlanabbul ér minket az akadály, amelybe ütköztünk vagy a negatív visszajelzés, melyben a külvilág részesít minket, annál erőteljesebb dühöt illetve feszültséget élünk át. Haragunkhoz gyakran társul a tehetetlenség érzése, főleg azokban az élethelyzetekben, amikor nincs lehetőségünk az érzelmeink kimutatására illetve a frusztrációt keltő negatív ok elhárítására. Ilyenkor izmaink megfeszülnek, vérnyomásunk megemelkedik, légzésünk felgyorsul, a pulzusunk pedig szaporább lesz.

Szomorúság

Szomorúságot élünk át, ha valamilyen veszteség ér minket. A negatív érzelmi állapotunkat gyakran kíséri lehangoltság, egykedvűség. Átélhetünk csalódottságot vagy a reménytelenséget. Bánatunkban gyakran visszahúzódunk a külvilágtól és befelé fordulunk. Előfordulhat, hogy az átélt lelki fájdalmat sírással enyhítjük. Ha érzéseink el akarjuk rejteni a külvilág elől, a ki nem fejezett érzelem pszichoszomatikus tünetekhez vezethet.

Öröm

Örömöt érzünk, ha az erőfeszítéseinket siker koronázza vagy ha jó hírt kapunk. Az öröm az egyik legpozitívabb emberi érzelem, átélése jutalmazó értékű számunkra. Megtapasztalása mellett a a boldogság másokkal való megosztása is örömforrás. Lelki egészségünk fenntartásáért sokat tehetünk azzal, ha törekszünk az öröm minél gyakoribb átélésére. A mindennapi boldogságunk megteremtéséért mi magunk is sokat tehetünk.

Félelem

A félelem a létfenntartásunkhoz szükséges alapérzelem. Ha veszélyhelyzetbe kerülünk félelmet élünk át, mely védekezésre ösztönöz minket. Ilyenkor negatív érzést tapasztalunk meg, mely feszültséggel, szorongással párosulhat. A tartós félelem illetve szorongás megterheli a szervezetet és égészség-romláshoz vezethet.

Meglepődés

Meglepődéssel reagálunk a váratlan eseményekre. Az érzés többnyire a bizonytalanság érzésével párosul, hisz a nem várt történés bekövetkezését semmi nem jelezte előre számunkra. 

Meglepődésünk járhat örömmel, ha pozitív élményben van részünk, illetve akár haraggal vagy félelemmel is. A nem bejósolható események átélése megállásra illetve óvatosságra inthet minket. A meglepődés az egyike a legnehezebben palástolható érzelmeknek.

Kálmán Judit, online pszichológus – Online pszichológiai tanácsadás

Telefonszám: +36/70 254 5482

E-mail cím: info@homepszichologus.hu