A perfekcionizmus összetett személyiségvonás. A maximalista embereket a tökéletességre való törekvés jellemzi, mely legtöbbször tanult szokásokon és irracionális tévhiteken alapszik. Leküzdésük tudatos munkával és odafigyeléssel lehetséges.
Letérés a perfekcionalizmus tévútjáról
A perfekcionizmus azonosítása
A perfekcionalista ember gondolkodását jellemzően az önmaga szamára adott “meg kell tennem” illetve “el kell végeznem” vagy “jól kell teljesítenem” jellegű parancsok határozzák meg. Ezeket az irányvonalakat az illető egyénileg határozza meg, ugyanakkor a maximalizmus hátterében a másoknak való megfelelés kényszere is meghúzódik.
Ha az önvizsgálatunk során azon vesszük észre magunkat, perfekcionista módon viselkedünk vagy gondolkodunk, szánjunk egy kis időt arra, hogy elgondolkodjunk az általunk hajszolt tökéletesség fogalmán.
A tökéletesség megkérdőjelezése
Nézzünk körül a környezetünkben, és gondolkodjunk el azon, hogy mit is jelent a tökéletesség ideálja. Létezik-e bármi is a világban, ami abszolút értelemben hibátlannak és egyértelműen makulátlannak mondható. Vajon reális és elérhető célt tűztünk-e ki magunknak a munkánkban vagy az életvitelünkben, ha mi lépten-nyomon a tökéletességre törekszünk.
A teljesítménykényszer leküzdése
A teljesítmény központú gondolkodás mozgató rugója a legtöbb esetben a külvilág vélt vagy valós elvárásainak való megfelelés igénye. Az ilyen szemléletmóddal bíró személy a teljesítményt, az elérendő eredményeket állítja az értékrendje központjába. Csak akkor érzi értékesnek magát, ha valamit véghez visz illetve, ha megfelelően teljesít. Mindemellett sosem élvezi a jóleső elégedettséget, mindig bujkál benne az érzés, hogy nem dolgozott eleget vagy az általa elért eredmények lehettek volna jobbak is.
A perfekcionizmus mint szorongásforrás
Ha valaki szüntelenül a saját teljesítményének a mércéjével minősíti magát, könnyen érezheti úgy, hogy mindig lemaradásban van, nem ott tart, ahol eltervezte. A teljesítményünkkel való folyamatos elégedetlenség és az önostorozás könnyen válhat szorongásforrássá.
Az elvégzendő feladatok vagy a töklétesítésre szoruló hibák, melyek folyamatosan ott tornyosulnak fölöttünk, az egész napunk meghatározó motívumaivá válhatnak. Mintha mindig ott állna valaki a hátunk mögött, hogy ellenőrizzen, és fegyelemre intsen, ha egy percnyi lazításon kap minket. Az ilyen jellegű teljesítményszorongás ördögi kör kialakulásához vezethet. A szorongás rontja a teljesítményt és a teljesítmény romlása tovább erősíti a szorongást.
Értékrendünk megváltoztatása
A tökéletességre törekvés értékrendje azt sugallja: “annyi vagy, amennyi a teljesítményed”. A maximalista ember ezzel az attitűddel tekint önmagára, és azt feltételezi, hogy a környezete is a teljesítménye alapján tartja őt értékesnek vagy értéktelennek. Azonosítja saját emberi értékeit a teljesítménye értékeivel, és megfeledkezik alapvető emberi mivoltáról, szerethetőségéről.
Ha észrevesszük a gondolkodásmódunk ilyen jellegű torzulását, tartsunk szünetet és próbáljunk meg nézőpontot váltani. Idézzük fel magunkban azokat az emberi értékeket, melyeket fontosnak tartunk, és ne hagyjuk, hogy a mindennapjaink pusztán az önmagunkkal vagy másokkal való versengésről szóljanak.
Kálmán Judit, pszichológus – Online pszichológiai tanácsadás
Telefonszám: +36 70 254 5482
E-mail cím: info@homepszichologus.hu
0 Comments
4 Pingbacks