Az alvászavar oka sokféle betegség lehet, mégsem minden alvászavar vagy alvás probléma jelent feltétlen betegséget. Amennyiben álmatlanság mellett más betegség tünetek nem jelentkeznek, a háttérben gyakran pszichés tényezők állnak.
Az alvás szakaszai
A lefekvést követően, körülbelül 2 és 10 perc körül veszi kezdetét az alvás első szakasza, a szendergés. Ez az állapot általában rövid ideig tart, 5-6 percig, melyet a felületes alvás vált fel. Ez sem tart tovább 6-7 percnél. Az ezt követő, közép-mély alvás 10-15 percig tart és csak ezután jutunk el a mély alváshoz, mely az első jelentkezésekor 30-40 percig tart. Ez történik tehát az alvásunk első órájában. A további alvásidőben az alvás fokozatosan egyre felületesebbé válik. Az egymás után ismétlődő négy mélyülő szakaszt minden esetben négy felszínesedő szakasz követi de a második felszínes szakasz nem teljesen egyezik meg a kezdeti szendergéssel. Ez a REM szakasz. Ilyenkor gyors szemmozgást végzünk, és bár az alvásunknak éberebbnek tűnik, mégis nehezebben ébreszthető fel az alvó ember.
Az alvásciklus
A leírt sorozat az alvásciklus, átlagosan 90-120 percig tart, és egy éjszaka során 4-6 alkalommal ismétlődik meg. Az alvásciklusaink nem teljesen egyformák, többnyire az első egy-két sorozat során alszunk a legmélyebben, majd ezt követően az alvássorozatok rövidülnek és az alvás egyre felszínesebbé válik.
Az alvászavar okai
Az emberek alvásigénye felnőtt korban elég eltérő, és a nappali elfoglaltság is jelentősen befolyásolhatja az alvásszükségletet. Vannak, akik korán szeretnek kelni, és vannak, akik később fekszenek. Az is eltérő, hogy ki hány óra alvással érzi magát frissnek és kipihentnek. Alvászavarról akkor beszélünk, ha valakinek bizonyos okoknál fogva huzamosabb ideig alvásproblémái vannak és nem tudja megfelelően kialudni magát.
Az alváshiánynak több oka lehet. Elképzelhető, hogy az illető túl későn fekszik és korán kell kelnie, így a rendelkezésre álló idő nem elegendő ahhoz, hogy kialaudja magát. Ha alvásproblémánk van, végezzünk önvizsgálatot, önmegfigyelést, és törekedjünk arra, hogy az elalvásunk minél zökkenőmentesebb legyen. Figyeljük meg, hogyan merülünk álomba!
Az is lehetséges, hogy valamilyen környezeti oknál fogva nincs lehetősége a nyugodt alvásra. A rossz alvásminőség, a gyakori felriadás lehet valamilyen egészségügyi vagy életmódbeli probléma következménye is. Gyakran jelentkezik alvásprobléma fokozott stresszhatás vagy szorongás következményeként.
Az alvásmegvonás alvás deficitet, hiányállapotot idéz elő, mely rossz közérzethez, pszichés és egészségügyi panaszokhoz vezet.
Gondoljuk át a napunkat, és vegyük számba a ránk nehezedő terheket illetve elvárásokat.
Az alvászavar ellenszerei
Az alvás előkészületei – az elcsendesedés
A nyugodt alváshoz elengedhetetlenül fontos a megfelelő külső körülmények biztosítása. A szobában, ahol alszunk, legyen kellemesen sötét és igyekezzünk a zavaró zajforrásokat kiiktatni. A hang és a fény mellett az optimális hőmérsékletnek is kiemelkedő szerepe van az elalvásban.
Lefekvés előtt egy órával már ne végezzünk fizikailag vagy szellemileg megterhelő tevékenységet, mert nehezebben fogjuk tudni ellazítani magunkat. Keressünk olyan tevékenységet, mely segít bennünket abban, hogy fokozatosan elcsendesedjünk. Ilyen lehet például az olvasás, a zenehallgatás vagy egy relaxációs gyakorlat elvégzése.
Az autogén tréning relaxációs technika segítségével könnyebben felkészíthetjük a szervezetünket az alvásra. Azáltal, hogy fokról fokra ellazítjuk a vázizomzatunkat és megszabadulunk a feszültséget keltő gondolatainktól, támogatjuk a belső elcsendesedés természetes folyamatát.
Kálmán Judit, online pszichológus – Online pszichológiai tanácsadás, stresszkezelés, autogén tréning
Telefonszám: +36 70 254 5482
E-mail: info@homepszichologus.hu
0 Comments
2 Pingbacks