Online pszichológiai tanácsadás

Hónap: 2020 december

Szorongás

A szorongás okozója egy homályos vagy rosszul felfogott fenyegetés. A szorongás leküzdése csak akkor lehetséges, ha sikerül megértenünk a bennünk lejátszódó lelki folyamatokat és felkutatnunk az ismétlődő negatív gondolataink miértjeit.

szorongás

Leggyakoribb szorongástünetek

A szorongó ember eltúlzott vagy irreális aggodalmat érez valamely életszituációja miatt. Ilyenkor a szervezete úgynevezett stressz reakcióval reagál, és az “üss vagy fuss” reflex hatására a következő tüneteket produkálhatja:

  • Remegés, bizonytalanság érzés
  • Izomfeszültség, fájdalmak
  • Fáradékonyság 
  • Nyughatatlanság
  • Légszomj
  • Heves szívdobogás
  • Szájkiszáradás
  • Szédülés
  • Hőhullámok, didergés
  • Gombóc a torokban érzés
  • Koncentráció probléma
  • Elalvási és alvási zavarok
  • Ingerlékenység

A “szorongásos” személyiség jellemzői:

A szorongásjellegű problémákkal küzdő személyekre számos közös vonás jellemző. Ilyenek lehetnek például:

  • A magas kreativitásszint vagy képzelőerő – Hajlam az adott helyzetekbe félelmetes dolgok lehetőségét beleképzelni.
  • Merev gondolkodásmód – Szigorú szabályok mentén való gondolkodás, a helyzetek egysíkú szemlélete.
  • Túlzott tetszésigény – A visszautástól való félelem, önalábecsülés, félelem nemet mondani.
  • Tülzott önelvárások – Ha valaki többet vár el magától, mint amennyit a környezete elvárna tőle az adott helyzetben.
  • Tökéletességigény, perfekcionizmus – Rendkívül magas önelvárások, az apró hibák, hiányosságok felkutatására való igény.
  • Magas önuralom – Túlzott törekvés a nyugalom megtartására és a fegyelmezett viselkedésre.
  • A negatív érzések elfojtása – A személy által nem kívánatosnak ítélt érzések, mint például a harag elfojtása.
  • A testi szükségletek elhanyagolására való hajlam – A test fontosságának a tagadása, a fáradtság a fájdalom érzésének figyelmen kívül hagyása. Az ilyen típusú ember csak akkor vesz tudomást a fáradtságáról, amikor már a teljes kimerültség állapotába került.

A szorongás leküzdése

Az esetleges orvosi problémák kiszűrése

A szorongás jellegű problémák megoldásának első lépése az esetleges egészségügyi okok kiszűrése egy általános és teljes körű orvosi vizsgálattal. Hasonlóképp okozhatnak szorongásos tüneteket bizonyos gyógyszerek, mint például stimulánsok, nyugtatók, altatótabletták vagy vérnyomásgyógyszerek.

Önvizsgálat

Tartsunk önviszgálatot. Gondolkodjunk el azon, hogy a szorongás jellegű panaszaink hátterében milyen lelki okok vagy környezeti hatások állhatnak.

Relaxációs technika elsajátítása

A stressz testi tüneteit hatékonyan enyhítő relaxációs technikák, mint például az autogén tréning javítják az általános közérzetet és segítenek megszabadulni a feszültségtől.

Pszichológus segítségének kérése

A tartós és erős szorongásos állapot felodásához sok esetben szakember támogatására van szükség, aki segít a probléma gyökereinek felkutatásában illetve a problémákkal való megküzdésben.

Kálmán Judit, pszichológus

Cim: Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

pszichológus magánrendelés

A konfliktus kezelése

A konfliktus természetes, elkerülhetetlen velejárója az életünknek. Legtöbbször nem is tudatosodik számunkra, hogy konfliktushelyzetben vagyunk. Ha kellemetlenül érezzükk magunkat valamilyen oknál fogva, igyekszünk “túltenni” magunkat a problémán és továbblépni, anélkül, hogy elgondolkodtunk volna azon, hogy mi okozott számunkra lelki problémát. 

konfliktus

Mi a konfliktus?

A konfliktus állapotjelzései az érzéseink, amelyeket az adott konfliktushelyzet során átélünk. Ilyen érzések lehetnek például a düh, a szomorúság, a bizonytalanság, a fájdalom vagy a tehetetlenéség. 

A mindennapi konfliktusaink többnyire a személyes kapcsolataink során keletkező nézeteltérésekből, érdekkülönbségekből fakadnak. Ilyenkor az egyezkedés során általában az egyik fél a másik fölé kerekedik, és sikeresen érvényesíti az érdekeit, míg a másik fél enged, behódol az erősebb akaratának. 

Hasoknlóképp konfliktus játszódhat le az egyén lelkivilágában, belső vívódásaink során. Mindenki tapasztalta már az érzést, amikor valamit szeretne megtenni, de a lekiismerete mást diktál, esetleg kényelmi vagy egyéb szempontból dönt végül eltérő módón. Ha valaki nem rendelkezik kiforrott lelkiismereti rendszerrel, azt általában nem kínozza lelkiismeretfurdalás, jól érzi magát a bőrében, viszont a környezete szenvedhet a magatartásától.

Konfliktuskezelés és pszichoszomatika

Ha huzamosan vagyunk vagy élünk konfliktushelyzetben, igyekszünk elterelni a gondolatainkat és nem gondolni a kellemetlenségre. Megpróbálunk megfeledkezni az egészről és nem tudomást venni róla. Ilyenkor előfordulhat hogy elnyomott vágyaink testi tünetek formájában, például fájdalomként vagy pánikbetegségként törnek utat maguknak. Ez a test lázadása, így követeli rajtunk a változást a szervezetünk.

Ha testi tüneteink hátterében lelki okokat sejtünk, próbáljuk megtalálni a gyökérokot, és felfedezni, hogy valójában mi bánt minket. Az önvizsglátal és a belső feszültségeinkkel való megküzdés egyik  hatékony módszere például az autogén tréning.

Eredménytelen konfliktuskezelés

Ha a konfliktust két egymással szembenálló fél érdekellentéte okozza, gyakran előfordul, hogy a végkifejlet a dominánsabb akarata szerint alakul, míg az elnyomott fél behódol. 

Ha az illető gyakran marad alul az érdekérvényesítésben, törekedni fog arra, hogy elkerülje ezeket a kudarchelyzeteket, és konfliktuskerülővé válik. 

Tartani fog a konfliktushelyzetektől, és miközben folyamatosan arra törekszik, hogy kitérjen a konfliktushelyzetek elől, szorongás tölti el. Nem ad hangot igényeinek, sérelmeit lenyeli, de mivel megemészteni nem tudja őket, pszichoszomatikus betegségek formájában üzeni meg a külvilágnak a lelki baját.

Szembenézés a konfliktussal

Belső lelki konfliktusainkkal való megküzdésünk csak akkor lehet sikeres, ha képesek vagyunk felfedni magunk számára, hogy mi a bajunk. A tudatsítás során azonban gyakran veszélyes vizekre kell eveznünk, hisz ilyenkor szembe kell néznünk az esetleges tökéletlenségünkkel, téves döntéseinkkel, gyengeségeinkkel. Erre nem mindenki érzi felkészültnek magát, hanem inkább a homokba dugja a fejét. Ha a problémát kizárólag a környezetünkben keressük, az önbecsülésünk megvéd minket attól, hogy hibásnak érezzük magunkat bármiben is. Ilyenkor a bajainkért másokat teszünk felelelőssé, és ha megtaláltuk a megfelelő bűnbakot, megkönnyebülve érezzük magunkat. A bűnbakképzés átmeneti megkönnyebbülést hoz, de a problémát nem oldja meg. Nem jelent érdemi megküzdést a problémával.

Akár belső, akár személyközi konfliktusról beszélünk, a konfliktuskezelés lényege a probléma megértésében rejlik. 

Először meg kell vizsgálnunk, hogy miről is van szó, mi okozza a problémát. Át kell gondolni, hogy milyen lehetséges megoldási módok lehetségesek az adott helyzetben, és ezek milyen módon elégítenék az ellentétes igényeket. 

Ha tisztáztuk a szükségleteket, belekezdhetünk a megvalósításba, és a tettek mezejére léphetünk. Egy személyközi konfliktus megoldása során csak akkor lehetünk sikeresek, ha fel tudjuk vállalni érzéseinket és igényeinket, és képesek vagyunk ezeket egyértelmű formában és megfelelő kommunikációs stílusban közölni a másik féllel. Halgassuk meg a másik oldalt is, és törekedjünk arra hogy a beszélgetés végén mindkét fél győztesnek érezhesse magát.

A bejegyzést készítette: Kálmán Judit, pszichológus

Online pszichológus rendelés:

online pszichológus rendelés

Stresszkezelés

Szervezetünk stresszreakcióval válaszol a megterhelő környezeti hatásokra. A hatékony stresszkezelés, a megfelelő alkalmazkodás és válaszadás képességét jelenti.

Stressz

Mi a stressz?

A “stressz” szó mindenki számára mást jelent. Az emberek különbözősége folytan az is eltérő, hogy kinek milyen környezeti hatás megterhelő. Van aki számára stresszt okoz egy hétköznapi beszélgetés lefolytatása egy számára ismeretlen emberrel, és vannak olyanok, akik akkor érzik jól magukat, ha közönség előtt szerepelhetnek. Számtalan hasonló példát lehetne találni arra, hogy nem egyforma az “ingerküszöbünk”, illetve nem egyformán megterhelőnek tapasztaljuk meg a minket érő környezeti hatásokat. 

Mi a stresszreakció?

Orvosi kutatások bizonyították ugyanakkor, hogy bár az emberek érő ingerek eltérőek lehetnek, a szervezetünk mégis hasonlóképpen reagál a problémásnak ítélt helyzetekre. 

Azt is megállapíthatjuk, hogy a stressz nem mindig valamilyen káros hatás következménye. Egy kedves ismerőssel történő váratlan találkozás, vagy egy sorsfordító pozitív esemény bekövetkezése az életünkben hasonló stresszreakciókat idézhet elő, mint egy fenyegető inger. A szervezet jellegzetes vegetatív válasszal reagál a stresszingerre: ilyen például az erősebb verejtékezés, vércukor szint emelkedés, fokozódó szívverés, vérnyomás emelkedés, szaporább légzés. 

Megküzdés a stresszel:

A közfelfogással ellentétben nem az a cél, hogy a stresszhelyzeteket elkerüljük, hisz szervezetünk bármely, számára szokatlan eseményt stesszhelyzetként azonosíthat. 

Életünk során nem is térhetünk ki a stresszhelyzetek elől. Felnőtt és gyermek egyaránt számtalan stresszingerrel találkozik napi rendszerességgel. A cél minden ember számára, egyéni szinten, az önmegismerés, illetve a hatékony stresszkezelés elsajátítása. Tudnunk kell azonosítani magunk számára, hogy melyek azok az események, melyek leginkább stresszt váltanak ki belőlünk, és meg kell fejtenünk, hogy mi az oka annak, hogy ezek a helyzetek fokozottan heves reakciót váltanak ki belőlünk. 

A stresszinger elmúltával a kiváltott stresszreakciók emyhülnek, a szivverésünk lelassul, a szervezet visszaáll a normális működési állapotába. Amennyiben a tartósan ki vagyunk téve a számunkra káros stresszhatásoknak, szervezetünk folyamatosan túlfeszített állapotban van, ami hosszú távon egészségkárosodást okoz. 

Tartós stressz hatására kialakuló pszichoszomatikus betegségek:

  • Fejfájás
  • Magas vérnyomás
  • Asztma
  • Reuma
  • Vastagbélgyulladás
  • Gyomor- és nyombélfekély

Stresszkezlés technikák:

Mivel a mindennapi stresszhatásoktól teljes mértékben nem tudjuk megvédeni magunkat, arra kell törekednünk, hogy kifejlesszük magunkban a megfelelő alkalmazkodás képességét. Ha rendelkezünk hatékony megküzdési technikákkal, kevésbé hevesen fogunk reagálni a minket érő stresszingerekre.

Stresszkezelés

Napi szinten alkalmazható stresszoldó módszerek:

  • Sportolás
  • Testedzés
  • Megfelelő légzéstechnikák elsajátítása
  • Relaxáció
  • Meditáció

Stresszkezelés a relaxáció segítségével

Bárki számára könnyen elsajátítható és napi szinten alkalmazható relaxáció technika az autogén tréning.

Az autogén tréning segítségével megtanulhatjuk ellazítani vázizmainkat és megszabadulhatunk a fejünkben kavargó megterhelő gondolatoktól. A feszültségoldást alkalmazhatjuk igény szerint, bárhol és bármikor, és beiktathatjuk a napi ritmusunkb. Végezhetjük a gyakorlatot nap közben a munkahelyünkön vagy reggel és este az otthonunkban.

Az online autogén tréning tanfolyam lehetőséget nyujt arra, hogy az othonából bejelentkezve sajátítsa el a relaxaciós technikát.

Jelentkezés autogén tréning tanfolyamra:

Kálmán Judit, pszichológus magánrendelése, Budapest, XI. kerület, Gazdagrét, Frankhegy utca 9.

Kálmán Judit, pszichológus