Sok kamasz küzd iskolai problémákkal. A tanulási nehézségek hátterében gyakran nem képességbeli okok, hanem lelki tényezők állnak. A romló iskolai osztályzatok oka legtöbbször a serdülő fiatalok motiválatlansága. A szülők és a tanárok gyakran felteszik a kérdést, vajon miért nincs kedve tanulni a korábban jól teljesítő gyermeknek. Mikor vesztette el a lelkesedését, és vált teljesen érdektelenné a tanulás iránt? Vissszafordítható-e még a folyamat?
Tanulási zavar, vagy lelki okok?
Ha gyermekünk évek óta küzd tanulási nehézségekkel, és a problémák már kiskamasz korban (9-12 éves kor között) elkezdődtek, lehetséges, hogy nem pusztán “lustaság”-gal állunk szemben. Elképzelhető, hogy a fital a sorozatos kudarcélmények és a hiábavaló erőfeszétések következtében vesztette el tanulási kedvét. Fontos, hogy a gyermek környezetében élők már a kezdeti nehézségekre felfigyeljenek. Pszichológus és fejlesztőpedagógus segítségével érdemes kideríteniük, hogy figyelemzavar vagy hiperaktivitás áll-e a tanulási problémák hátterében.
Miért nem szeret iskolába járni?
A serdülőkben végbemenő bonyolult lelki folyamatokból a környezet számára is látható, tapasztalható módon megjelenő problémák, gyakran csak a jéghegy csúcsát jelentik.
A tanár felfigyelhet arra, hogy a diák nem követi az órát, helyette a társaival beszélget, vagy beszólásaival az osztályt szórakoztatja. Sajnos mindezzel nem könnyíti meg a helyzetét. Bár a barátai viccesnek tartják, a tanárok jóindulatára egyre kevésbé számíthat.
Ilyenkor a gyermek már a társaság kedvéért jár az iskolába, a sorozatos tanulmányi kudarcokról pedig megpróbál nem tudomást venni.
Intő jelek, ha a kamasz gyermek
- egyre többször gondterhelt, hangulata nyomott,
- reggelenként nem szívesen kel fel és indul el az iskolába
- a tanulás iránt közönyös, nem készül fel a tanórákra
- gyakran kritizálja a tanárait,
- érdemjegyei romlanak
- nem szeret mesélni az iskoláról
- igazolatlanul hiányzik a tanórákról
A romló iskolai teljesítmény lelki okai
Ha a kamasz gyermek környezete negatív változásokat tapasztal, fontos megpróbálni beszélgetni a fiatallal és segíteni őt a nehézségek megoldásában. Ha a serdülő, a felelősségrevonás helyett támogató szándékot tapasztal, könnyebben megnyílik szülei és tanárai irányában.
A kudarctól és a túlzó elvárásoktól való szorongás gyakran gátja a gyermek és a környezete közti kommunikációnak. A serdülő és környezete közti harmónikus kapcsolat helyreállításában és a tanulási nehézségek háttérokainak felderítésében, ha pszichológiai tanácsadás szükséges, kérje pszichológus segítségét.
Kapcsolatfelvétél:
Kálmán Judit, online pszichológus magánrendelése
0 Comments
1 Pingback